A gyárban hallottam 

Éjszakai műszak

Precizen,gyorsan dolgozó kezek. Nyugodtabb, szótlanabb társaság. Életem első éjszakás hete jobban ment mint vártam.
De azért mindez nem a munkáltatón mullót,teszem hozzá. Egy véletlen folytán egész héten másik részre voltam beosztva mint előtte. A H mint Halálsor vagy Getto nevekkel illetett helyről egy adminisztrációs elírás miatt kerültem el egy ugyan olyan tempós,de nyugodtabb részre a termelőüzemben.

Első hetemet "bearanyozta" az újracsomagolás robotja és az ottani légkör. Egyesek kedvesek voltak,beszédesek,segítő készek,de a munkatársak többsége folyton veszekedett és kiabált mintha csak valami zsibvásáron lennék.

Az öltözőben a pöttöm takarítő hölgy már az első napvégén mondta,hogy jobbra ne nagyon számítsak ha nem helyeznek majd át máshova pakolni. Állítása hamradiknapra siralmas képet vetített elém a következő hét éjszaki műszakos beosztásának sötét árnyékával.

Ez van  ezt kell szeretni, ez maradt melónak,francnak pihentem vizsga időszak után egy hetet,lehet kaptam volna máshol is melót. Másrészt én nekem is vannak határaim és június utolsó hetére teljesen leamortizálódtam. Júliusban pedig már tényéleg megérdemeltnek éreztem a pihenést. 

Kanyar vissza..

Szóval volt min matekzni meló alatt. Ha nem golyóztaka szemeim amikor nem álltam a szalag felett azon gondolkodtam kivel lehetne beszélni,hogy ne itt rohadjon le a lábam és menjen el a maradék agyam. 

Hétfőn este úgy érkeztünk meg a másik lánnyal ,hogy a buszon azon tanakodtunk vajon az éjszakázástól vagy attól félünk jobban hogy ugyan ott leszünk mint előtte.

Beértünk,már a kötelező öltözékben vizsgáltuk a beosztást,de sehol nem szerepeltünk,semmilyen részleg kiírásában sem. Ennek talán más örülne is, és mindenkinek pát intve rohanna vissza az öltözőbe ,hogy mielőbb otthon legyen de nekünk hajnalig nem volt haza buszunk. És tudtuk,hogy dolgos hétfőt szerettünk volna,direkt időben leadtuk a diák közvetítőnek mettől meddig érünk rá a héten. (Milyen kiváltságos helyzet ez nem igaz? Egy külön részben kitérek arra is, hogy mennyire az vagy sem.)

Azonnal kerestük az illetékeseket,majd fél óra múlva már teljesen más helyen mint előtte pakoltam a jégkrémeket.

Folyamatos gépzaj,szokásos.De az a hitetetlen nagy csönd ami a társaságot illeti, meglepett. Előző helyen én voltam a néma lány megtestesítője,egyszerűen a nagy kiabálásba nem tudtam és nem is akartam becsatlakozni.

Négyszer rakunk hatot és a negyedik sorra keresztbe egyet. De előtte meghajtogatjuk a kartonból a dobozt...Ühhüm.. oké!

Szerencsémre hamar belejött a kezem. Annál nehezebb volt viszont elszámolni hatig. Pedig integrálni,deriválni tudok de éjszaka a szemem előtt elszaladó jégkrémek komolyan megnehezítették azt a tényt hogy  CSAK  hatot vagy MAXIMUM hatot tegyek a dobozomba.

Első bejegyzésben még azt írtam amit mást mondott,most már azt, amit én látok, ha az ember dolgozik rendesen tényleg nyugisabb mint előtte. Ja de azért arról sem feledkezzünk meg ,hogy már nem azon a bizonyos H-n vagyok.Sajnáltam is mindenkit akit láttam onnan közülünk kijönni. Tudtam ,hogy ők nagy valószínűséggel egész héten ott lesznek.